Kategoriak
Kiemelt hírek
Kiemelt hírek
2018. 7. 23., hétfő,
Lenke
napja van.
Holnap Kinga, Kincső napja lesz.
Váltakozóan felhős
19 °C
Váltakozóan felhős
EUR: 325.63 Ft
CHF: 279.92 Ft
USD: 279.03 Ft
GBP: 364.06 Ft
JPY: 2.4869 Ft
EGIS: 27 710 Ft
FHB: 512 Ft
MOL: 17 400 Ft
MTELEKOM: 461 Ft
OTP: 7 435 Ft
A brit rajzfilmpunk diadala - Ez volt eddig a Rockmaratonon

Lángoló Gitárok | 2018-07-11 19:23:00

A brit rajzfilmpunk diadala - Ez volt eddig a Rockmaratonon

A konformista dunaújvárosi lokálpatrióta bizonyára csak annyit érzékel a Rockmaratonból, hogy a Madarak című Hitchock-mű varjúszekciója ismét megszállta a várost, és tömegesen özönlik a disznóvágást idéző zaj irányába. Mindeközben pedig fogalma sincs róla, miért megy eseményszámba egy olyan fesztivál, ahol a metál és a punk főszereplő és nem gettósított rétegműfaj.




Folytatás az eredeti oldalon →
Nem tetszik?

Hasonló hírek:
2018.07.19 11:53
Kollégánk teljes extázisban azt írta a legutóbbi magyar Algiers-koncert után, hogy  Tökéletes hangzás, költői érzékenység, munkásmozgalmi elkötelezettség, erőteljes antifasizmus, tökéletes hangmérnöki munka - hogy lehettek ennyire a helyükön a delayek és csarnokreverbek, atyaég! - , áramvonalas, de őrülten kócos, élő sound design, melyben azért simán felismered a szemplingeket, utalásokat, idézeteket T.S. Eliott-tól a Big Black-ig, a Public Image Ltd-től a Gang of Four-ig. Az Algiers élőben egyszerre szellemidézés, ezerszázalékos jelenlét, és egy hatalmas, zúgó pofon a vegytiszta zenét kedvelők örök-elégedett arcán.   Na most aki ezt kihagyta, ne csüggedjen, ugyanis a zenekar fellép vasárnap este a Dürer Kertben. Igazából nem szeretnénk ennél bővebbet írni, tényleg tessék elolvasni ezt, és ha még így sem kapsz rá ingert, hogy elmenj, akkor mindegy is. Előzenekar a Ljubljana lesz.
2018.07.17 16:12
Vasárnap Velencén, egész pontosan az EFOTT színpadán lépett fel a Volbeat. Az Artlasso ott volt, úgyhogy tudunk mutatni szép képeket. 
2018.07.15 22:32
A magas rock’n’roll faktorral bíró fesztiválozó bizonyára jól ismeri azt az érzést, amikor az utolsó napon már Bánhidi László néz rá vissza a tükörből, illetve egy csepp vérével ki lehetne pusztítani az Amazonas komplett élővilágát. Nos, velünk sem volt ez másképp, de elképzelhetetlen lett volna, hogy kihagyjunk egy olyan estet, ahol a Tiamat a Clouds és a Wildhoney majdnem teljes anyagát eljátssza. Előtte azonban szembesülnünk kellett azon Facebook-mém igazságával, melyen egy metálarc keserű tekintettel bámul maga elé a következő felirat kíséretében: „Öt percet késtem a grindcore showról, és ezalatt lement 15 szám.” Nos, mi is így voltunk a Spasm nevezetű muzikális bányakatasztrófával, melynek koncertjei hasonlóan lélekemelő élményt nyújtanak, mint a Gutalax megmozdulásai: a lamantinra hízott frontember egy szál neonzöld Borat-fürdőnadrágban röfög, miközben válogatott tárgyak záporoznak a színpadra a gumikrokodiltól a vérnyomásmérőn át a Trabant-injektorig. Az általunk hallott egyetlen dal meglehetősen szarul szólt, de nem hinnénk, hogy ez bármit is csökkentett volna a mű élvezeti értékén. Bár vérzett a szívünk az Evil Invadersért, nem volt kétséges, hogy a műsoridőben velük pont ütköző Tiamatot fogjuk megnézni a nagyszínpadon. Annak ellenére sem, hogy Johan Edlundra mostanság ráférne egy hosszabb konzultáció Zacher doktorral. Míg a cseh Brutal Assaulton Jelcin-részegen zavarodott bele saját konferanszaiba, a német Rock Hard feszten úgy festett, mint Nosferatu egy angol legénybúcsú után. Ezúttal klasszikus Carl McCoy-szettben (cowboykalap, napszemüveg, malaclopó Gestapo-dzseki) lépett színpadra, szóval külsejéről nem tudtunk volna orvosi diagnózist felállítani. Mindenesetre az a tény, hogy helyette szinte végig egy kisegítő gitáros játszott, okot adhatott némi aggodalomra. Ezt leszámítva a legkevésbé sem nyújtott kiábrándító teljesítményt, ami különösen fájó lett volna annak fényében, hogy pályafutásuk legjobb szerzeményei (mínusz a Deeper Kind Of Slumber dalai) hangzottak el. Bár a Cloudsot gyakran éri az a vád, hogy a Wildhoney kiforratlan előfutára, szerintünk szimplán egy átkozottul sötét és hangulatos mestermű. És az A Caress Of Stars szólója és az Undressed világvége-szintifutamai élőben még intenzívebb hidegrázást okoztak, mint lemezen. De az egybegyűltek túlnyomó többsége természetesen az 1994-es alapvetést akarta hallani. És túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a The Ar alatt a Sátán is magához nyúlt annak atmoszférájától, a Do You Dream Of Me? közben pedig egy expresszvonat méretű jointot sodort magának. Az A Pocket Size Sun – nagyon helyesen – kimaradt a setlistből (imádjuk a dalt, de ide nem passzolt volna, legfeljebb egy tál varázsgomba-pörkölt társaságában), így a tökéletes másfél órát szokás szerint a zseniális Gaia zárta. Johan pedig elsőként hagyta el a színpadot, amihez nagyon reméljük, hogy nem kell szimbolikus jelentést társítanunk! No, de ne már, hogy az év legkirályabb fesztiválját egy hasonlóan apokaliptikus végkicsengésű szöveggel búcsúztassuk! Köszönjük, Rockmaraton, idén is makulátlan volt, még ha a hidegkomlós Dreher változatlanul az Amnesty International hatáskörébe is tartozik.
2018.07.11 09:08
Az elmúlt években egyértelművé vált, hogy a Soundon, az EDM mellett stabil helye van a modern r&b és az újvonalas hip-hop vagy nevezzük így: trap-produkcióknak. Asap Ferg, a Rae Sremmurd vagy French Montana tavalyi szerepeltetése is ezt bizonyította. Idén előbb Ty Dolla Sign, majd a zárónapon Big Sean, Night Lovell, majd Princess Nokia is színpadra lépett Zamárdiban, a műfajában más, mégis erős hip-hop gyökerekkel rendelkező Dj Snake mellett. Utóbbit leszámítva azonban minden külföldi művésznél összeszedetebb és kijelenthetjük profibb show-t hozott a Fluor és Diaz vezette Wellhello. (Fotó: Balaton Sound)
2018.07.05 10:24
Nyár elején egy nyereményjátékot hirdettünk, melynek nyertese az idei Meinl Percussion Festivalra utazhatott másodmagával, cserébe mindössze egy beszámolót és néhány fotót kértünk a rendezvényről. A fesztivál nemrég lezajlott, a cikk pedig elkészült, így most ti is elolvashatjátok, hogyan látta az eseményeket nyertesünk, Lázár András. (Fotók: Lázár András, Emanuel Oropesa) 
2018.06.30 14:14
Egyes szuperképességekkel bíró médiumok még 2018-ban is érzékelnek olyan entitásokat, akik személyes sérelemként értékelik a heavy metal műfajon történő - vélt vagy valós - élcelődést, és vérfagyasztó kirohanásokra ragadtatják magukat. (És az ominózus létformák állítólag nem a Manowar tagjai.) Az ég szerelmére, ne tegyék! Ne csak azért, mert ennek utoljára a Pécsi Kesztyű-reklám idején volt valódi létjogosultsága! Hanem, mert a tény, miszerint az Iron Maiden két éven belül kétszer csinál telt házat egy Volt-kaliberű fesztiválon nagyon is indokolttá teszi lazább hozzáállást. Akárcsak az a tény, hogy ezek a jóvágású hatvanas bácsik – túlzás nélkül - bármikor, bárkivel felmossák a színpadot. És ezúttal sem cselekedtek másképp. Ráadásul most a setlist azok számára is ideálisnak bizonyult, akik nem tudtak maradéktalanul megbarátkozni a Book Of Souls lemezzel. A best of műsor az Aces High-jal vette kezdetét, mikor is Bruce Dickinson színpadra robbant Besenyő Anti bácsi pilótasapkájában. Ám a Maiden esetében a színpadiasság ezen formája sosem hatott kínosnak, sőt, mindig is átkozottul szórakoztató volt. És ha már itt tartunk: azt már az átszerelésnél sejteni lehetett, hogy a díszletet ezúttal sem egy Marlboro-háttérvászon fogja szolgáltatni, most viszont látványelemek terén minden eddiginél jobban kitettek magukért. A nyitódal alatt egy gigászi 2. világháborús vadászgép tűnt fel, a Flight Of Icarusnál a szárnyas címszereplő hatméteres szobra, a Revelations közben pedig a firenzei dóm sátánista restaurátorok által átépített belterében érezhettük magunkat. Ja, és természetesen a mindig snájdig kabalafigura, Eddie is megjelent a Trooper alatt, hogy megvívja szokásos harcát a zenekari főhülyével, Janick Gersszel. A nagybetűs hidegrázás pedig a Sign Of The Cross alatt érkezett, merthogy a Clansman mellett ezt is előkapták a Blaze Bayley-korszakból. (Nem mellesleg megragadnánk az alkalmat, hogy lezárjunk egy évtizedes vitát, és tényként kijelentsük: az X-Factor a maga tökéletlenségében is tökéletes heavy metal lemez prototípusa.) A bevezető kórusrész alatt komolyan benne volt a pakliban, hogy a megnyíló égboltból előszáll a Sátán, és fizetés nélkül utazik egy kört az óriáskeréken. És ha ez nem lett volna elég, az időjárás is maximálisan eleget tett „standing alone in the wind and rain” megrendelésnek. Dickinson itt Julianus barátnak öltözve hurcolászott egy világító keresztet, miközben bebizonyította, hogy legmélyebb regiszterekben is képes pöpec teljesítményt nyújtani. És ha már itt tartunk: a Maiden újfent porig rombolta azt a legendát, miszerint élőben képes lenne hibázni. Bár a frontember kivételével mindegyikük átlépte a hatvanat, egy percig nem jutott volna eszünkbe azon aggodalmaskodni, hogy vajon van-e beüzemelt defibrillátor a backstage-ben. Az a látvány, mikor Harris, Murray és Gers vigyorogva rohangál a színpadon (Smith pedig a szokásos öngerjesztett kómastádiumban játszik) óhatatlanul előhozza a bennünk szunnyadó nagymamát, és ingerenciát érzünk rá, hogy megkínáljuk őket egy tálca lúdlábbal. A koncert utolsó etapja már nem tartogatott komoly meglepetéseket, azonban az Evil That Man Do – Hallowed Be Thy Name – Run To The Hills hármas okozta katarzist követően aligha jutott volna eszébe elégedetlenkedni, miszerint néhanapján azért a No Prayerről is előkukázhatnának valamit.
2018.06.27 16:18
Az istenek kegyesek voltak a Depeche Mode-rajongókhoz és nem sokkal a koncert kezdete előtt elzárták az égi csapokat. Ez mondjuk sovány vigasz volt azoknak a fanatikusoknak, akik már kora délutántól kapaszkodtak a rácsba, hogy tutira az első sorból élvezhessék a fellépést, de ők legalább önként vállalták ezt az áldozatot – az első vonatig kitartó afterpartyzásról nem is beszélve. (Fotók: Kozmári Attila)
2018.06.27 16:18
Az istenek kegyesek voltak a Depeche Mode-rajongókhoz és nem sokkal a koncert kezdete előtt elzárták az égi csapokat. Ez mondjuk sovány vigasz volt azoknak a fanatikusoknak, akik már kora délutántól kapaszkodtak a rácsba, hogy tutira az első sorból élvezhessék a fellépést, de ők legalább önként vállalták ezt az áldozatot – az első vonatig kitartó afterpartyzásról nem is beszélve. (Fotók: Kozmári Attila)
2018.06.26 10:00
Több mint 150 ezer vendéget várnak a 26. Telekom VOLT Fesztiválra, amely kedden délelőtt nyitja meg kapuit a soproni Lővér kempingben. 
2018.06.26 10:00
Több mint 150 ezer vendéget várnak a 26. Telekom VOLT Fesztiválra, amely kedden délelőtt nyitja meg kapuit a soproni Lővér kempingben.